2015/10/15

Meddőség lelki okainak gyűjteménye - I. alacsony önbizalom párkapcsolatban

Petre Veronika vagyok perinatális (fogantatás, várandósság, szülés körüli) szaktanácsadó. Tanácsadói munkámban évek óta túlnyomó részt gyermekáldás elmaradásban érintett párokkal foglalkozom nap, mint nap. A Vár Rád a Baba programban (2015.10.) 65 pocaklakó érkezett, s közel 40 meg is született. Történetüket itt el is olvashatod.

A hozzám forduló asszonyok történeteivel való találkozásom során széles palettája bontakozott ki annak, miért nem fogan meg a baba. Természetesen mindenki sorsa egyedi, de ettől függetlenül még is csak felismerhetőek a visszatérő elemek. A megoldatlan lelki blokkok egy idő után fizikai tünetekké alakulnak át. A felsorolt foganást akadályozó gátakat párhuzamba állítom azok fizikai tüneteivel és betegségeivel is.

Az alábbi cikksorozattal kívánom segíteni az évek óta gyermekáldásra váró szülőket.
A gyűjteményhez a Kristálykert - Gyermekáldás (Spontán vs. Lombik) csoportban lévő anyák is javasoltak ötleteket. Sokuk közülük már édesanyák lettek. 

I. „Ha a leendő anyának alacsony az önbizalma, és a párjában látja ehhez a megoldást.”
A gyermekáldás elmaradását egyik leggyakrabban befolyásoló tényező az alacsony önbizalom. Hosszú oldalakon keresztül lehetne írni arról, milyen összefüggések állhatnak az alacsony önbizalom kialakulása mögött. Véleményem szerint elsősorban az apai, anyai oldalról meg nem kapott a személy számára nem elegendő szeretet a legfontosabb tényező. Mire felnőttkorba ér, megszületik benne a vágy, hogy partnere támassza ki billegő önbizalmát. Mindenki szeretetre vágyik, de az alacsony önbizalmú lány vágya az, hogy a párja biztosítsa számára az élethez szükséges érzelmi stabilitást. Lelki-érzelmi sérülés mértéke határozza meg, milyen erősen dől érzelmileg társához vagy akár oldódik fel teljesen a párjában. Legkönnyebben úgy szemléltethető mindez, ha elképzelünk egy lányt, aki nekidől a párjának. A másik emberhez dőlve igen csak nehéz előre lépkedni, haladni. A másikhoz dőlve sérül az egyén előrehaladása az életében, akadályozottá válik. Viszont a társban feloldódva, azaz a nyakában ülve nem tehető önálló lépés, az egyén előrehaladása megáll, stagnáláshoz vezet. Természetesen fontos a másik oldal is, hiszen csak olyan férjnek lehet a nyakába ülni, aki örül neki, és hagyja. Ha nincs lépés, nincs fejlődés sem. Sem lelki, sem a társtól függetlenített érzelmi, sem fizikai szintű. A társban való feloldódás megrekeszti az energiaáramlást, minden megáll körülöttük. Nem történhet változás, amíg le nem száll a nyakából.
Egy magzatnak apára és anyára is szüksége van. Ha anya nem létezik, mint különálló lény, hisz feloldódott apában, akkor a gyermek nem lesz alulról megtartva. Így meg sem fogan, amíg anya érzelmileg stabilabbá nem válik, és vissza nem tér a saját életébe.

Mi lehet a megoldás?
Első lépése a folyamatnak a felismerés. Aztán követezik a helyzet elfogadása. Amíg harcolok az ellen, hogy bevalljam, én is ebben a helyzetben vagyok, addig nem történik meg az áttörés. Persze egy külső segítővel könnyebb és gyorsabb haladni, hisz ő nem elfogult. S rámutathat olyan képekre, jelenségekre, amelyek az egyén számára nem nyilvánvaló.       

Az utóbbi időben a hozzám forduló asszonyok jelentős részét ez a jelenség érinti. Velük együtt dolgozva a felsorolt lépések mentén haladunk. Amikor megértésre és felismerésre kerül az élethelyzetük, az őket eddig akadályozó, nyomó lelki nehézség megszabadulása által óriási energiamennyiség szabadul fel. Ami elegendő a múlt akadályainak felgöngyölítéséhez, és az új elkezdéséhez, és megérkezhet a baba. 

Ha kedved van Neked is javasolni lelki eredetű elakadást, írj nekem ide: spiritualisanya@gmail.com

Írta: Petre Veronika, perinatális szaktanácsadó 2015.10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése